Lehet, hogy elhagyott (végre) a tinédzser önmagam?

Reggel 7 óra, és én fogmosottan, szupercsendben készítem a reggelit a konyhában...

Ez egy igen nagy változás ahhoz képest, hogy ilyenkor általában félájultan hullok vissza aludni a reggeli első szoptatás után.

De mi változott meg ma?

Évek óta szeretnék korán kelni, de egyszerűen nem ment... Próbáltam, de maximum a kanapéig jutottam és ott aludtam tovább. Dolgozni sem jártam soha korán, képtelen voltam kirugdosni magam az ágyból. De ha néha, véletlenül vagy muszájból korán keltem, rettentően élveztem, hogy hosszabb a nap, hogy tenger időm van mindenre, hogy véééégre van időm teázni reggel. Ráadásul ilyenkor mindig korábban lettem fáradt este, tehát lefeküdtem időben, amitől másnap is kipihentebb voltam. Tisztára megéri korán kelni, de miért olyan nehéééééz?

Nem tudom mi történt ma reggel, de egyszerűen azt éreztem, hogy kész, kialudtam magam, ébren vagyok (miközben kint még sötét van). Vajon mi történhetett? Lehet, hogy ma reggel nőttem fel és az örökké aludni vágyó tini önmagam végre elhúzott? Vagy 4 hónap kellett, hogy kialudjam a 3 napnyi ébrenlétet a szüléskor? Vagy ma öregedtem meg? Kész, ennyi volt, soha többet nem bírok majd jól aludni?

Nem tudom, lehet csak véletlen volt, előfordulhat, hogy holnap megint 9 után kelek, és csak 11 után jutok el a reggeliig... de hátha nem. Élvezném, ha ezentúl korán kelő lehetnék.

Majd jelentkezem a fejleményekkel! :)

Szép jó reggelt mindenkinek!